Boszikonyha

Mivel nálunk mindenki szereti a finom leveseket, még az egyéves kislányom is kimondott levesfaló, igengyakran kell ilyen-olyan zöldségleveseket kitalálnom és gyártanom. Így készül el nálunk időről időre, a brokkolikrém leves. Természetesen Ingrid-módra... Ugyanis nincsen neki külön története, egyszerűen csak kigondoltam és elkészítettem. Bizonyára van hasonló recept a világhálón és mások is majdnemígy készítik, hiszen egy zöldségkrémlevesben, -bármilyen zöldség is adja a nevét- túl nagy variáció nincs... Íme:

Végy egy nagyobb fej brokkolit, mellé pedig leveszöldséget. Nekem fehér- és sárga répa, karalábé és zeller kerül a fazekamba, egy fej hagyma, két-három gerezd fokhagyma,  petrezselyem és zellerzöld, só, bors.
Gyökereket megfőzzük, majd amikor majdnem puhák, beletesszük a rózsáira szedett brokkolit. A levest fűszerezzük és tovább főzzük. Elkészültekor a hagymafejet, karalábét és zellert kiveszem, a levest tejszín-liszt kombinációjával behabarjuk és összeturmixoljuk  krémes állagúra.
Tálalható reszelt sajttal, zsemlekockával és friss újhagymát is karikázhatunk bele díszítésként. Nagyon finom és egészséges!

Eltűnésemnek nem az elszállt ihlet az oka, hanem puszta földi, teljesen normális jelenség: az időhiány.
Pedig konyhámban jobbnál jobb falatok készülnek, finomabbnál finomabb recepteket próbálunk ki, ha valami vagy valaki felkelti érdeklődésünket. Így jártam Zsibi barátnőmmel, aki a gofrira hívta fel figyelmem, én pedig nyálcsorgatva könyörögtem egy gofrisütőért... És mint derült égből a villámcsapás, úgy ütött be - a mennykőnél sokkal kellemesebben - egy ilyen kis szerkezet konyhám kellős közepére, mégpedig anyósom jóvoltából. Kis szívmintás formája különös, Valentinnapos hangulatott adott az amúgy őszi színekben és díszben pompázó lakásnak. Éppen ideális egy jófajta partihangulat megteremtésére.
Innentől már semmi nem gátolhatott meg abban, hogy végre előkerítsek egy olyan receptet, ami már elolvasva is ínycsiklandó és az illatát már az orromban érzem. Első klikkre pedig ezt találtam. Nem volt csalódás, sőt! Az első ízben hatalmasnak tűnő tésztamennyiség végül éppenhogy ki tudta szolgálni a vendégsereg étvágyát. Hozzáteszem: én margarin helyett vajat használtam és a legnagyobb sikert a házi baracklekvárral arattuk.

Először is köszönöm a megtiszteltetést a két kedves Boszi-Barátnőmtől és a lehetőséget, hogy én is itt lehetek köztetek, és kedvenc receptjeimet megoszthatom Veletek. Az ötlet -természetesen!- ismét Ingridtől származott, ugyanis valamelyik nap éppen neki keseregtem, hogy nem tudom hol tárolni a kedvenc receptjeimet és talán létrehozok egy újabb blogot ezek egyhelybentartására.

Az első számú kedvencem a Lasagne, ezért úgy gondoltam, a hosszasan tökélyre fejlesztett receptemet közzéteszem itt is.

Hozzávalók:

2 közepes méretű vöröshagyma
olivaolaj
70-80 dkg darált marhahús (kiváltható zöldségekkel is, úgymint sárgarépa, cukkini, padlizsán, fehérrépa, paprika apróra felkockázva)
3-4 fej paradicsom
fűszerek (só, bazsalikom, kakukkfű, oregano, petrezselyemzöld)
1,5-2 deci vörösbor
1,5-2 deci tej
lasagne tésztalap
Besamelhez: vaj, liszt, fél liter tej, szerecsendió, fehérbors, igény szerint reszelt füstölt sajt

Elkészítés:
Az apró kockára vágott hagymát átfuttatom a felhevített olivaolajon, majd hozzáadom a szintén felkockázott paradicsomot, miután kicsit homogenizálódik, rádobom a darált húst (vagy ha húsmentesen készítem az apróra kockázott zöldségeket), és megfűszerezem. Kis idő múlva hozzáadom a bort és pár percig rotyogni hagyom, majd végső rottyanásig nyakonöntöm tejjel. Ezalatt készítem a besamelt: a vajat megolvasztom, hozzákeverem a lisztet és folyamatos kevergetés közben hozzácsorgatom a tejet, majd sózom, meghintem fehérborssal és szerecsendióval. Addig főzöm, míg sűrűsödni nem kezd a massza, ekkor a főzőlapon hagyom és ilyenkor keverem bele a reszelt füstölt sajtot, ami kellemesen krémesen beleolvad a mártásba.
Egy kivajazott mély jénai tálba beleöntök egy kevés besamelt, szétterítem, majd ráhelyezek egy réteg tésztalapot, melyre a húsos/zöldséges mártást teszem, aztán újra besamel következik, majd tésztalap és húsos/zöldséges mártás, amíg el nem fogy az alapanyag és a jénai. Arra mindig figyelek, hogy a legfölső szint húsos/zöldséges mártás legyen, és erre bőven jusson besamel. (én ilyenkor meg szoktam hinteni még egy extra adag reszelt sajttal is a tetejét). Előmelegített sütőben 180 fokon aranybarnára pirítom.

Reggelente tejjel, tej nélkül, cukorral, kevés édesítőszerrel, hidegen vagy melegen, netán édes mézzel ízesítve kortyolgatjuk. Forró nyári napokon jegesen, vanília fagylalttal a tenger morajlása mellett szívószállal, hosszú szárú kanállal tesszük magunkévá. Széles körben ismert és elismert ital, sokan szeretik, kultúrája van, elfogyasztani rituálé, mégis kevesen tudják milyen sokoldalú, mennyi variációja van, honnan érkezett hozzánk és hogyan- hány féle képpen készítik.
Éppen ezért most kerül megrendezésre az első kávéfesztivál, most mindenkinek lehetőséget nyújt a minőségi kávé- és koktélfogyasztáshoz közelebb kerülni.
A program tartalmazza a BARISTA bajnokságot is. Ez az a foglalkozás, amit ma még itthon nem igazán ismernek, nem egy széles körben ismert szakma. Aki nem forog vendéglátó-körökben ezt nem ismeri, itt azonban ezzel megismerkedhet. Ez egy olasz gyökerekhez visszanyúló szakma.
Barista ma világszerte a technológiát jól ismerő, espresso alapú italokat készítő szakember. Külön szakképesítés útján válhat valakiből barista. Az oktatás magában foglalja a kávéfőzés technológiáját, a kávétípusok ismeretét, a tálalást és mindent ami a kávé mögött rejtőzik.
Jó kávézgatást!

Amikor először megláttam ezt a receptet az egyik magyar főzőcstornán, hihetetlenül megörvendtem. Végre egy túrós csoda, ami nem hidegen készül, nem pakolják tele zselével, finom és ízletes, valamint elegáns. Mert ez utóbbi jelző igazán illik rá.
Lássuk...

Hozzávalók a tésztához:

28 cm ∅ tortaforma
12,5 dkg liszt
fél zacskó sütőpor
1 tojás
5 dkg vaj
5 dkg cukor
1 citrom reszelt héja
Ezeket összegyúrom és fél órára a hűtőben pihentetem.

Hozzávalók a töltelékhez:

1 kg túró
1 csomag vanília puding
2 csomag vaníliás cukor
12.5 dkg porcukor
10 dkg kristálycukor
20 dkg vaj
8 tojás
1 citrom reszelt héja

Mindezt összedolgozzuk amíg a tészta pihen. Előbb a vajat a porcukorral, vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal habosra keverjük. A tojássárgát, túrót, pudingport hozzáadjuk és jól elkeverjük. A tojásfehérjéket a kristálycukorral kemény habbá verjük és óvatosan belekeverjük a túrómasszába.

A tésztát kb  2 mm vastagon elhelyezzük a sütőpapírral bélelt tortaformába az alábbi módon, ügyelve a gyorsaságra, hiszen a tészta melegérzékeny. Én így nyomkodom el a forma aljában, ügyesebben még nem sikerült megoldani:

Majd a tölteléket a tésztára öntjük.
Előmelegített sütőben maximum 160 °C-on sütjük. 40 perc sütés után alufóliával letakarjuk, készre sütjük (ha nem légkeveréses a sütő, akkor célszerű az ajtót résnyire kiakasztani).
Sütési idő kb. 70 perc.

Egy nagyon gyors desszertet készitettem ma.

Túrót kikevertem tejföllel, porcukorral, citrom lereszelt héjával.

A kehely aljára epret raktam, rá a túrós krém, majd eperrel diszitettem.

Egy igazán pasiknak való szülinapi torta..

A cicik: babapiskótákat(picit beáztattam tejbe, és kiraktam vele egy -egy műzlis tálat( amit előtte kibéleltem folpakkal).

A krém: gesztenyemassza(2 csomag.), tejszínnel(3 dl.) kikeverve, egy kis rumaromát is tettem bele. Megtöltöttem vele a tálkákat,rétegezve, krém- piskóta,ez egy éjszakát állt a hűtőben.

Másnap: az alapja 1 kistepsis téglalap alakú vizes piskóta, 5 tojásból készítettem . Főzött gesztenyekrémmel töltöttem. Ráborítottam a ciciket óvatosan, és megkentem krémmel,(azzal, ami megmaradt a rétegezésből, mert azt eltettem 1 tálkában)a bimbót rátettem, amit szintén babapiskótából formáztam. A melltartó: tejszínhabporból készült, ezt megszineztem ételfestékkel.

A főzött krém: 4dl tej,5 ek liszt, 2 cs gesztenyemassza  .

Remélem okoztam némi mókát otthonra.

Hozzávalók:

1/5 l. főzőtejszín
1/5 dl. tej
fokhagyma
só, bors
1 tubus Campingsajt
10 deka Trappista sajt reszelve
(10 deka füstölt sajt reszelve)-opció
petrezselyemzöld

Összefőzzük a tejszínt a tejjel, amikor főni kezd beletesszük a Campingsajtot és a reszelt sajtokat, majd ízesítjük sóval-borssal és petrezselyemzölddel.

Jó mártogatást!

Mindketten szeretünk főzni és mindig nagy nagy dilemmánk, hogy mikor és mit (legalábbis nekem az...). Aztán ott vannak a közösen töltött napok, amikor egymást lepjük meg valami finomabbnál finomabbal. Ilyenkor hangzik el a kérés: küldd át kérlek ezt a receptet!
Így volt ez nemrégiben, amikor ebédet vittem neki, és a kérés felhangzásakor azt mondtam: tudod mit! csinálunk egy receptblogot, ahol összegyűjtjük kedvenc receptjeinket!
Rögtön igent mondott rá és tetszett neki az ötlet, hiszen már bevezettem őt a babablog rejtelmeibe. Ezek után nem volt kérdés, hogy Krisztával közösen egy receptblog is működhet.
Én nem vállalok be saját, önmegvalósítós recepteket, csak megosztok pár kedvencet a szakácskönyvemből, barátaimtól, hogy legyen egy olyan oldal, ahol mindent összegyűjtünk, ami ízlett, finom volt, taroltunk vele és kipróbáltunk.
Ő pedig hozza majd a sok-sok saját és nem saját receptjeit, melyekből sokszáz van a tökéletesen rendben tartott mapparendszerében.
Mindezt közösen, felváltva, egymás mellett hozzuk létre. Lesznek receptek, ötletek, konyhai trükkök és sok sok más, ami szorosan (vagy mégsem) a konyhához és a mi konyhánkhoz kacsolódik.
Mindenkit szeretettel várunk!

UPDATE 2008.08.27

Jó barátnők a blogokon is osztoznak... Így gondoltam akkor, amikor Cuckát lebeszéltem a saját gasztroblog készítéséről szövött terveiről -ismerve saját aktivitásunkat, amit kicsit feldobna az ő sziporkázó jelenléte, ezzel együtt ő megmenekülne a saját blog  terheitől...- s becsábítottam ebbe a kis boszorkányos világba, ahol nagy-nagy szeretettel várjuk és fogadjuk.
Hozzáértése és receptjei már bizonyítottak előttem. Sokszor téma a főzőcske, vendégek fogdása és ezen alkalmakra történő sütés-főzések, innentől kezdve egyenesen kötelező volt az együttblogolás.

Ahol ketten elférünk, ott hárman csodákra vagyunk képesek!
Szeretettel fogadunk, drága Cucka!