Így volt ez nemrégiben, amikor ebédet vittem neki, és a kérés felhangzásakor azt mondtam: tudod mit! csinálunk egy receptblogot, ahol összegyűjtjük kedvenc receptjeinket!
Rögtön igent mondott rá és tetszett neki az ötlet, hiszen már bevezettem őt a babablog rejtelmeibe. Ezek után nem volt kérdés, hogy Krisztával közösen egy receptblog is működhet.
Én nem vállalok be saját, önmegvalósítós recepteket, csak megosztok pár kedvencet a szakácskönyvemből, barátaimtól, hogy legyen egy olyan oldal, ahol mindent összegyűjtünk, ami ízlett, finom volt, taroltunk vele és kipróbáltunk.
Ő pedig hozza majd a sok-sok saját és nem saját receptjeit, melyekből sokszáz van a tökéletesen rendben tartott mapparendszerében.
Mindezt közösen, felváltva, egymás mellett hozzuk létre. Lesznek receptek, ötletek, konyhai trükkök és sok sok más, ami szorosan (vagy mégsem) a konyhához és a mi konyhánkhoz kacsolódik.
Mindenkit szeretettel várunk!

UPDATE 2008.08.27
Jó barátnők a blogokon is osztoznak... Így gondoltam akkor, amikor Cuckát lebeszéltem a saját gasztroblog készítéséről szövött terveiről -ismerve saját aktivitásunkat, amit kicsit feldobna az ő sziporkázó jelenléte, ezzel együtt ő megmenekülne a saját blog terheitől...- s becsábítottam ebbe a kis boszorkányos világba, ahol nagy-nagy szeretettel várjuk és fogadjuk.
Hozzáértése és receptjei már bizonyítottak előttem. Sokszor téma a főzőcske, vendégek fogdása és ezen alkalmakra történő sütés-főzések, innentől kezdve egyenesen kötelező volt az együttblogolás.
Ahol ketten elférünk, ott hárman csodákra vagyunk képesek!
Szeretettel fogadunk, drága Cucka!
Megvitatjuk