A receptúra kedvesdrága Ingridünk hozománya, de mivel az utóbbi időben elfoglalt üzlétásszony lett, nekem meg hócipőm tele azzal, hogyha meg szeretném sütni, a konyhai kisfoltos-tépett fecnijeim közül kell kisilabizálnom, így -utólagos engedelmével- publikálom a titkost, egy leheletnyi magamszája íze szerinti átalakítással.
Hozzávalók:
- 1 kg liszt
- 25 dkg porcukor
- 2 kiskanál szódabikarbóna
- csipet só
- 15 dkg vaj
- 3 egész tojás
- 3 dl méz
- ízlés szerint fahéj, szegfűszeg, reszelt narancs vagy citromhéj, gyömbér (vagy nemes egyszerűséggel beleszórok egy zacskó készen vásárolt mézeskalács fűszerkeveréket)
A porszerű anyagokat összekeverem, beleöntöm a mézzel összekevert és felolvasztott vajat, beleütöm a tojásokat, és az egészet jól összegyúrom. Ha túl lágynak érzem a tésztát, még keményítem egy kis liszttel. A deszkát is bőven lisztezem, majd a kész tésztából egy kisebb darabot vágok és 2-3 mm vastagságnyira kinyújtom. Formaszaggatóval kiszúrom a kívánt formákat, majd sütőpapírra helyezem, cukros tejjel megkenegetem (fényes lesz a teteje tőle), és 160 fokra előmelegített sütőben, kb. 10-20 perc alatt készre sütöm.
A kisütött formák tetejét cukormázzal díszíthetjük, ehhez egy csipet sóval felverünk egy tojásfehérjét, a kemény habhoz 7-8 evőkanálnyi porcukrot adunk. (a habhoz lehet adni 1-2 csepp ecetet is, keményebb lesz) a kész habot egy zacskóba töltjük, aminek a sarkán kis lyukat vágunk, ezen keresztül díszítjük a kalácsokat. A díszítés szobahőn kb egy óra alatt megszárad. A kész kalácsokat fémdobozba tárolom, ha picit kemények tűnik, a konyharuhába csomagolt sütik mellé behelyezek pár cikkely almát. Ha a tojáshabot többfelé választom pár csepp ételfestékkel többféle színnel is díszíthetjük a mézeskalácsokat. Használhatunk előre gyártott dekorgyöngyöket is, a képzeletünk és kreativitásunk szabhat határokat.
Megvitatjuk