Mától egy új kategóriát indítok, mégpedig kritika kulcsszóval.
Sokszor gondoltam rá, hogy ilyen bejegyzésekre is szükség van, sajnos leginkább a negatív tapasztalatok miatt... Ha mi megjártuk, más már ne... alapon, mintegy információként azoknak, akik szintén járják az ország éttermeit.
Természetesen, amint a kiemelkedően magas vendéglátásával és és gasztronomiájával vesz le a lábamról egy hely, arról is azonnal értesítést adok!
A mai napon, Dobogókő havas tájait és dombjait vettük célba a lassan másfél éves kislányunkkal és a nagyszülőkkel. Hosszú sétánk után, szerettünk volna betérni egy finom ebédre, valamelyik környékbeli étterembe. Választásunk a Pilisszentkereszt-i Kislugas Vendéglőre esett.
A fogadtatás egy harmadik kategóriás hely színvonalának megfelelő volt. A beltérbe az udvarról lehet betérni, egyszerűen berendezett kis falusi vendéglőt képzeljünk el, kockás abrosz helyett kockás tányéralátéttel, a bárpult a bejárati ajtóval szemben áll, asztalunk egy teremben volt, ahol szűkreszabott helyen négy, padokkal körbevett asztal volt. Háromnál ezek közül éppen ebédjüket fogyasztották az ott tartózkodó családok. Mivel, már órák óta úton voltunk, úgy gondoltam, feltérképezem a lehetőségeinket annak érdekében, hogy kislányomat tisztába tehessem. A női mosdó mindössze két (2!) négyzetméterét nem fűtötték túl, s a csapból csupán jéghideg víz folyt.
Visszatérvén az asztalunkhoz, mivel megüresedett a szomszédságunk és a másik két asztal (ahol szintén kisgyermekesek tartózkodtak) is az ebédjük végénél járt, gondoltam a padon teszem tisztába pelenkásom kis hamvas popsiját. Tudtam, csak kis dologra számíthatok, így gond nem történhet. Végül, megkérdeztem a pincért (hátha valami csoda folytán mégiscsak van pelenkázó), hogy van-e pelenkázójuk.
"Nincs" - jött a rövid és tömör felelet, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Rendben, gondoltam, ez egy hármas kategóriájú hely, ne várjak csodát, mégis teszek még egy próbát, hátha kihúzhatok belőle még valami információ-értékűt, hiszen azzal, hogy nincs nekik, még nem megoldott a gyermek kényelme...
"És akkor hol tehetem tisztába?" - érdeklődtem.
"A női mosdóban!"- válaszolt ismét roppant segítőkészen. Én pedig azonnal visszakérdeztem, hogy a bő 2 négyzetméteren, ahol hideg víz folyik és véleményem szerint fűtetlen??? Sem egy asztal, szék vagy valami pelenkázásnak helyet adható alkalmatosság.
A Kislugas frappáns pincére ekkor felajánlotta az öltözőjüket, de az is... és a végét a mondatnak nem hallhattuk, tehát ez már modortalanság lett volna részünkről, hogy ennyi mindenre igényt tartunk... Megelégelve a huza-vonát, megkérdeztem, hogy akkor remélem, nem gond, ha itt teszem tisztába a gyereket, mire jött az azonnali felelet, hogy mit képzelek, itt a vendégek fogyasztanak!
Mintha deszkadarabbal vágtak volna arcon. Ilyen hozzáállással, segítőkészség abszolút hiányával és intoleráns vendéglátással még nem találkoztam! Mindenütt, ahol eddig jártunk maximálisan nyitottak voltak a kisgyermek jelenlétére, lehetőséget biztosítva a minimális higiéniás szükségletekre... Ez a faragatlan fajankó pedig úgy beszélt velünk fél vállról, mint akinek hálásak lehetünk, hogy vendégül lát, nem pedig fordítva...
Jobbnak láttuk fogyasztás nélkül egyhagyni a Kislugas vendéglőt.
Update 2009.02.20. a kommentelést a hozzászólók személyeskedésbe átmenő bejegyzései miatt lezártam.
Megvitatjuk